Az elmúlt napokban a sajtóban nyilvánosságra került a Bankszövetség és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti megállapodás, amely a deviza hitelesek megmentésére szolgáló csomagként vált ismerté.
A csomag három gyenge lábon áll, és összességében a „Nesze semmi fogd meg jól!” kategóriába tartozik.
Az első eleme az, hogy az adós kérheti, hogy az árfolyam elmozdulását ne kövesse tovább a törlesztőrészlet, hanem a futamidőt hosszabbítsa a bank.
Sajnos a hosszú futamidőre kevés önerő mellett nyújtott nagy összegű hitelek esetében a gyakran 30 éves lejáratú hitelek futamidejét nem lehet a végtelenségig hosszabbítani. A jelenlegi helyzetet ismerve elképzelhetetlen, hogy 75, 80 éves emberek jövedelmükből hiteleket törlesszenek.
A rövid futamidejű hitelek esetében van lehetőség a futamidő nyújtására, igaz eddig is volt. Lényegében arról szól a történet, hogy a háztartást ugyanúgy eléri az árfolyamkockázat hatása, csak nem most, hanem később, és nem drasztikusan, hanem a futamidő hosszabbításával.
A másik elem a csomagnak az, hogy a deviza hitel forint hitelre váltása legyen díjmentes.
Ez néhány pénzintézetnél már egy éve is így volt. A pénzintézet nem számít fel díjat, viszont a közjegyzőnek kifizetett (elméletben hatóságilag megszabott) díj, valamint a földhivatalnak fizetendő díj, és törlési, valamint bejegyzési illeték akár százezer forintra is rúghat, ami akkor kifejezetten soknak tűnik, ha épp a törlesztőrészletet sem tudjuk kifizetni.
Bízunk benne, hogy a csomag kiegészítése képen az állam is mérsékli „szolgáltatási” díjait, és ha ez így lesz akkor még jó is lenne, de: aki a kedvezőtlen árfolyam miatt forint hitelre vált, az a váltás pillanatában visszavonhatatlanul elszenvedi az árfolyamveszteséget a teljes hitelösszegre vetítve. Így könnyen belátható, hogy most a gyors váltás helyett annak mérlegelése és a megfontolt döntés százezreket, esetleg milliókat jelenthet az ügyfélnek.
A harmadik, és egyben utolsó eleme a csomagnak az, hogy a pénzintézetek legyenek elnézőek a nem fizető adósokkal, és átmenetileg csökkentsék, vagy függesszék fel a törlesztési kötelezettséget, ha az adós önhibáján kívül, például munkahelyének elvesztése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Arról már nem szól a fáma, hogy mi lesz a csődbement kisvállalkozókkal, és az is nyilvánvaló, hogy minden engedmény vagy a tőketartozást növeli majd, vagy az összes ügyfél magasabb kamatot fizet majd a késedelmesen fizetők miatt.
Ezt egyébként prolongációnak nevezik, és valóban ritkán adják meg ezt a lehetőséget az adósnak a pénzintézetek, ezért nem árt a biztatás!
Összefoglalásképpen annyi pozitívumot ki lehet emelni, hogy sikerült azonosítani egy problémát, és legalább szó van róla.
Mint a gyakorlatban jártas szakemberek, kíváncsian várjuk, hogy a mentőcsomag mit változtat a pénzintézetek jelzáloghitelezési gyakorlatában, és természetesen be fogunk számolni róla.
Amit csomag mellé/helyett javasolnánk a Kormánynak: A Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve a jegybanktörvény alapján védje, meg a magyar forint értékét, és akkor nem szorulnak megmentésre a devizahitelesek!
Kapcsolatfelvétel Hiteligénylés Visszahívás kérése
