Az amerikai jelzáloghitel krízis, és az abból induló pénzügyi és mostanra már gazdasági válság, a folyamatos bankcsődök jó apropót szolgáltat arra, hogy a pénzintézetek csökkentsék kockázatukat.
Ennek egyik módja, hogy megszűrik ügyfeleiket egy központi lista segítségével.
A jelenleg csak a késedelmesen fizető lakossági ügyfelek adatait tartalmazó adatbázist (Központi Hitelinformációs Rendszer, KHR – közismert nevén: BAR lista.) kibővítik.
A bővítést követően nem csak a késedelmesen fizetett hitelek adatait, hanem lényegében az adott magánszemély összes hiteltartozást le tudják kérdezni egy központi nyilvántartásból.
A Pozitív jelzőnek természetesen van létjogosultsága!
A
Bankszövetség arra a lehetőségre utal, hogy a központi nyilvántartásban szereplő ügyfél részletesebb minősítésével a bank jobban fel tudja mérni az ügyfél kockázatát, ezáltal a jó minősítésű ügyfeleknek kedvezményt adhat. – Nyilvánvalóan a rosszul szereplők kedvezőtlenebb elbírálásra, rosszabb kondíciókra számíthatnak.
Ez peresze a jelenlegi adósminősítési eljárás esetén sincs másképp. A kockázat egy részét kifejezetten a kockázatot jelentő ügyfelekkel fizettetik meg, és nem az összes hitelfelvevő fizet általánosan magasabb kamatot és díjakat.
A központi nyilvántartás azonban lehetőséget teremt arra, hogy jobban megvizsgálják az ügyfelek fizetőképességét, és pontosabban megbecsüljék a hitelkihelyezés kockázatát, ezáltal igazságosabban oszthatják el a kockázatért fizetett kamatfelárat.
A tervek szerint csak akkor szerepeltethetik egy személy adatait az adatbázisban (Személyazonosító adatit kivéve), ha hozzájárul.
Az önkéntesség persze egy illúzió. A kör ott bezárul, hogy a pénzintézetek egyes konstrukciók nyújtásához vélhetően feltételként szabnák a hozzájárulást, és csak akkor nyújtanák a kölcsönt, ha az ügyfél számukra elfogadható minősítéssel rendelkezik a központi nyilvántartásból kiolvasható információk alapján.
Tehát a kockázatuk csökkentése érdekében beépítenék az adósminősítési rendszerükbe, és ez alapján bírálnák el a hitelkérelmeket.
A rendszer üzemeltetésével a pénzintézetek lényegében kiszűrik annak a lehetőségét, hogy az ügyfél az adóminősítés során eltitkoljon fennálló hiteltartozásokat, ami kétségtelenül alacsonyabb kockázatot jelent.
Nem példa nélkül álló Európában a „pozitív adóslista”, sőt lényegében hazánkban is nyilvántartják a gazdasági társaságok tartozásit ebben a formában.
A „pozitív adóslista” célja tehát alapvetően igazságos, és lakossági hitelezési piacon összességében csökkenti a kockázatot, mindemellett azonban alkalmas visszaélésekre, és ezért az ügyfelek számára rendkívül kockázatos!
Az
Adatvédelmi Biztos által
nemzetbiztonságinak minősített
kockázata van az adatbázis kibővítésének. Ez nyilvánvaló, hiszen több ezer banki alkalmazott használja az adatbázist napi szinten munkájához. Ebből jól látszik, hogy mekkora a teret nyit a visszaélésekre, melynek áldozata lényegében csak az ügyfél lehet…
Az bizonyos, hogy az ügyfelek érdekében körültekintően szabályozni kell az adatbázis használatát. A személyes adatok védelme, és a pénzügyi rendszer kockázata néz egymással farkasszemet.
Kapcsolatfelvétel Hiteligénylés Visszahívás kérése
